Évek óta figyelem az embereket, akikkel a klub esteken találkozom. Arra jöttem rá, hogy a rögtönzött beszéd műfaja az, amely leginkább megosztja a társaságot. Ezt általában vagy nagyon szeretik, vagy rettenetesen kerülik a résztvevők. Ritka, hogy semleges álláspontot képviseljen valaki ezzel kapcsolatban.

Többször hallottam már, hogy sokan azért ódzkodnak tőle, mert nem lehet rá felkészülni. Ezzel nem tudok egyetérteni. Szerintem pont, hogy a jó rögtönzésre kell a legtöbbet készülni!

Micsoda anomália, igaz? Hogy lehetne már egy rögtönzésre előre készülni?

Ehhez szeretnék néhány támpontot adni neked, hogy minél inkább a szíved csücskévé tudjon válni ez a műfaj.

1. Asszociáció: A rögtönzésnél nagyon lényeges, hogy a feldobott témához a lehető leggyorsabban tudj kapcsolódni és mielőbb eszedbe jusson róla például egy saját megtörtént eset vagy egy ide kapcsolódó gondolat. Ehhez az agyad jobb agyféltekét kell ’edzeni’, hogy a kreativitásod minél jobb legyen.

• Olvass minden nap! Minél többet olvasol, annál színesebb, választékosabb lesz a szókincsed. Ha szép kifejezéseket használsz, az megsimogatja a hallgatóság fülét és sokkal jobban fognak figyelni Rád és a mondandódra.
• Kreálj szavakat! Ha látsz rendszámokat, próbálj meg mindegyikkel egy-egy értelmes szót mondani. (Pl. KBL – kobold, LNJ – lenolaj, MRG – morog) Néha nem is olyan könnyű. Ha már nagyon könnyűnek érzed a feladatot, akkor olyan szavakat próbálj kitalálni, amely nem a látott betűvel kezdődik.
• Funkcionálj! Minden körülöttünk fellelhető tárgynak megvan a funkciója és jó eséllyel tudjuk is, hogy mi az. Itt az ideje, hogy kibővítsük ezt a funkcionális kört. Nézz ki magadnak egy tárgyat és gondold végig, hogy a megszokott funkcióján kívül mi mindenre lehetne még használni azt. Próbálj meg legalább 10-20 új funkciót kitalálni. Hidd el, meg fogja tornáztatni ez is az agyad jobb féltekét.

2. Eszköztár: Képzeld el, hogy van egy képzeletbeli nagy zsákod, ami mindig nálad van. Bármikor, amikor rögtönzési helyzetbe kerülsz, akkor csak bele kell nyúlnod ebbe a zsákba és már elő is tudsz húzni belőle egy segítő kifejezést, ami izgalmassá tudja tenni a beszédedet. Nekem a telefonomban van egy jegyzet, amiben kifejezetten az ilyen beépíthető elemeket gyűjtöm.

• Szóviccek, szófordulatok. Egy beszédet szinte mindig meg tud színesíteni egy kis humor. Az önirónia különösen jó szolgálatot tud tenni. Gyűjtd ezeket és időnként olvasd át őket, hogy amikor kell, tudd használni. (Pl. Bocsánat, de mostanában olyan vagyok, mint a vetőmag. Kissé szétszórt!)
• Biztos te is olvastál már olyan könyvet vagy cikket, aminek egy-egy mondata nagyon megragadott. Ha van ilyen, akkor ezeket is érdemes bezsákolnod (Pl. Férfi-e az, aki nem akarja jobbá tenni a világot?! /Mennyei királyság – film/). Amikor kell, ezeket saját szavaiddal megfogalmazva fel tudod használni.
• Idézetek. Nagy valószínűséggel neked is van kedvenc, íród, költőd vagy éppen gondolkodód. A tőlük származó – számodra – értékes gondolatokat szintén célszerű elraktároznod. Viszont, ha ezeket be akarod építeni, akkor ügyelj rá, hogy azt pontosan idézd, különben az fog csak megragadni a közönségben, hogy hibásan idéztél és oda a mondaivaló. (Pl. Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál! /Az ember tragédiája/)

3. Struktúra: Ahogyan egy előre megírt beszédnek, úgy egy rögtönzött beszédnek is lehet struktúrája. Sőt, a legjobb, ha van is neki. Így jobban keretbe tudja foglalni, hogy milyen gondolatot is szeretnénk hirtelen átadni az adott helyzetben.

• Hármas tagolás. A jól megszokott és elnyűhetetlen mester hármas, a rögtönzések során is jó szolgálatot tehet Számodra. Témától függően ez lehet: időbeli (múlt-jelen-jövő), esetleg fokozás (jó-jobb-legjobb / rossz-rosszabb-legrosszabb) vagy éppen szimplán egy hármas felsorolás.
• Ellentétezés (Pro-kontra). Ez nagyon jó struktúra lehet, ha az adott felvetést meg lehet közelíteni érvek és ellenérvek szintjén. Lehet pár mondatot mondani, ami a felvetés mellett áll, majd ezt követően pár gondolatot, ami ellene szól. A végén nem feltétlenül kell állást foglalni valamelyik álláspont mellett. Nyitott kérdésként megmaradhat és mindenki megadhatja rá saját maga a választ.
• Szakértői megközelítés. Ez a verzió akkor lehet igazán nyerő, ha olyan téma kerül felvetésre, amit jól meg lehet ’szakérteni’. Ebben az esetben lényeges a magabiztos, higgadt tényközlés, hiszen a téma szakértőjeként szólalsz fel. Tényeket, adatokat kell felsorolnod és beépítened a mondandódba, ettől fog igazán hitelessé válni.

Ha már sikerült összeszedni a gondolatokat és felvértezni magad retorikai eszközökkel a rögtönzéshez, akkor jöjjön egy kis feladat. Adott három kérdés, amire – egyenként – 30 másodperc felkészülés után 1-1,5 percben fogalmazd meg a válaszaidat, úgy, hogy használod a fenti eszközök valamelyikét. Lehetőleg persze legyen hallgatóságod, aki visszajelzést ad Számodra az elhangzottakkal kapcsolatban vagy akár fel is vehet és elküldheted, ha nincs épp senki a közeledben. Íme a kérdések:

1. Ha ma este bárkivel vacsorázhatnál, akivel csak szeretnél, ki lenne az?
2. Jó dolognak tartod, ha valaki egy tizedik emeleti 50 négyzetméteres panellakásban kutyát tart?
3. Előnyösnek tartanád, ha az utakon már csak elektromos autók járnának?

Kívánom, hogy te is azoknak a táborát tudd erősíteni, akik rajonganak a rögtönzött beszédekért! Remélem sikerült egy kis muníciót adnom, valamint kedvet csinálnom ehhez!

Sok sikert kívánok!

Mizsei Zoltán