A nyilvános beszéd olyan, akár egy bonyolult óramű, amelyhez rengeteg apró alkatrész összehangolása szükséges, hogy megfelelő legyen a tiktakja. Ennek megfelelően ezt a bonyolult szerkezetet nagyon sok oldalról lehet vizsgálni, de elmondható, hogy modern órák működéséhez szükség van egy elengedhetetlen elemre, ami nem más, mint az elektromosság. Szerintem a beszédeknél is van egy ilyen elengedhetetlen elem, ami nem a testbeszéd, nem a karizma, nem a retorikai eszközök, de még csak nem is a jó öreg beszédtechnika. Hanem szerintem a média örökérvényű idézete hatványozottan igaz a nyilvános beszédekre is és a legfontosabb összetevő a tartalom. Vagy mondhatnánk úgy is, ahogy a média igazsága eredeti formájában szól, vagyis „a tartalom a király”.

A karizma majd elviszi a hátán…

beszédtechnika) nagyban a tartalomra épülnek. A beszédfesztiválon az egyik szünetben végig arról beszélgettünk egy jó kávé mellett, hogy a karizmatikus kommunikáció vajon tanulható-e? Akikkel akkor és ott beszélgettem azok szerint igen, legtöbbek szerint viszont nem. Én egyik táborhoz sem tartozom, szerintem nem itt kell keresni a megoldást.

Hiszen a karizma szerintem nem az ember, hanem az ügy, amit képvisel. A karizma ilyen módon nem tanulható, hanem az ügyünk megtalálásával felszínre hozható.

A világ legerősebb előadója (ha tegyük fel nem távközlési mérnök) sem tud igazán átütően  előadni szakértelem nélkül a Maxwell féle elektromos és mágneses tér jelenségekről. Sőt, ha a közönségnek ez a téma nem érdekes, akkor még hiába is mérnök. A karizma ott jön létre, amikor a közönség és az előadó ügye kapcsolatba lép és láncreakciót indít el.

A királyi tartalom elkészítése 5 lépésben

A közönség emeli a szónokot fel

A legelső kérdés itt mindig, hogy mi az az üzenet és ezt átadó tartalom, ami a közönségnek érdekes. Itt azt kell figyelembe venni, hogy mi az a téma, ami időszerű, érdekes és értékes a közönségnek. Ha megvan ez az üzenet és a téma, akkor még további kérdés, hogy mi az, amit már tudnak a témáról? És mi az, amit még nem? Nem szabad sem szájbarágósnak, lebutítottnak és túl bonyolultnak lenni. Az üzenetről egyébként azt gondolom, hogy nincs új a nap alatt és az üzenetek nagy része már nem lesz újszerű, ami viszont emlékezetessé teszi ezt, az az üzenetet felvezető értékes tartalom.

A királyi tartalom mindenkiben ott lakozik

Ha megvan, hogy mi a közönségnek érdekes téma, akkor az a kérdés, hogy az előadónak mi az érdekes. A lelkesedés átüti a teret (az elektromosságnál maradva ívet húz) az előadó és közönség között, így az előadónak olyan témát érdemes választania, amiért lelkesedik. Ha ezt is kipipáltuk, akkor a checklista utolsó eleme a jó tartalom megtalálása felé vezető úton, hogy legyen hiteles az adott témában.

A király gardróbja teli, avagy a tartalmi építőkockák

A tartalmi építőkockák kiválasztásánál segítségül hívhatjuk az agykutatást, amely szerint van egy mérnöki agyféltekénk (bal oldal) és egy művészi agyféltekénk (jobb oldal). A mérnöki agyféltekét a racionális információk pl. adatok, tények, számok, statisztikák aktiválják. Tehát az értékes, de önmagunkban száraz információk. A művészi agyféltekénket ezzel szemben a történetek, a képek és szóképek, a humor és a további érdekes tartalmi építőkockák aktiválják. A beszéd jellegétől függően kell ezeket összeválogatni, hiszen nem mindegy, hogy egy konferencia megnyitóbeszédét, vagy egy tudományos diákköri konferencia atomórát ismertető előadását mondjuk el. Általánosságban azonban elmondható, hogy nem szabad csak racionális tartalmat használni, hiszen az unalmas lesz és ez ellent mond az egyik legfontosabb agyszabálynak, miszerint a túlélés érdekében az ember a szokatlan (tehát érdekes) információkra eredendően kiemelten odafigyel.

A beszédet a felépítése karcolhatja kőtáblákba

Az eddig összeállított anyagot már csak formába kell önteni (Dr. Oetker támogatásával). Itt azt érdemes figyelembe venni, hogy a közönség memóriájába akkor tud hatásosan beégni a beszédünk, ha az érdekes, valahogyan a meglevő tudásunkhoz tudjuk kapcsolni és jól adagoljuk az információkat (nem túl sok az elmondott tartalom és nem is túl kevés). Itt érdemes figyelembe venni azt, hogy az egyszerűség a nyerő. Tehát ideális esetben 3 erős érven, történeten, adaton vagy ezek elegyén nyugszik az erős üzenet, nem pedig 12 közepesen, azzal csak homokvárat építünk.

Minden héten háború

A híres motivációs beszédben kicsúcsosodó Minden héten háború c. film arról kapta a nevét, hogy minden héten újra és újra meg kellett küzdeni az ellenféllel. Előadás közben sokkal rosszabb a helyzet, 5 percünk van. Ha minden eddigit jól csinálsz, akkor is mindössze 5 percet nyerhetsz. A figyelmi görbe kutatások szerint ugyanis mindössze ennyi időre tudjuk elnyerni a hallgatóság figyelmét, utána ismét valami újabb érdekességet kell előhúznunk a kalapból különben elkalandoznak és nem ránk fognak figyelni.

Epilógus

Zárásként egy gyakorlat következik. Nevezzetek meg 3 olyan előadót, akit szerettek. Most pedig képzeljétek el, hogy ez az ember pl. agrártechnológia konferencián „Drónokkal való adatgyűjtés kukoricáról” témában ad elő. Milyen lenne? Odafigyelnél? Milyen eszközökkel tudna dolgozni, hogy mégis fenntartsa a figyelmed? Ha elválasszuk az előbb megnevezett  sikeres előadót a tartalmától, az ügyétől, akkor nagy valószínűséggel szárnyaszegett sasként, csak vergődni fog.  Ez is bizonyítja, azt, hogy a tartalom a király. Ha pedig ezeket elfogadjuk és az órára tekintünk, akkor szinte hihetetlen egybeesés, de pont a mai a legjobb nap arra, hogy a saját értékes és érdekes tartalmaidat átgondold, hogy aztán majd megoszthasd ezt a közönséggel.