2017 februárjában csatlakoztam a Szóda Toastmasters klubhoz. Már az első alkalommal magával ragadott a közösség barátságos és támogató közege. Nem kellett sokáig gondolkodnom, hogy csatlakozzak-e, hiszen 2 hét múlva már a híres össznépi Toastmasters táborban találtam magam. Rengeteg értékes gyakorlati tudást kaptam már az első hónapban, amit azonnal tudtam alkalmazni.
Abban az időben befektetést kerestünk az induló vállalkozásomnak és a befektetőkkel folytatott találkozók alkalmával elengedhetetlen volt a jó kommunikációs és prezentációs készség. Nem lehetett mellébeszélni és limitált idő állt rendelkezésünkre, hogy meggyőzzük a befektetőket világmegváltó ötletünk relevanciájáról épp, mint egy felkészült beszédnél. A Toastmasters esteken tét nélkül gyakorolhattam ezt a szoros keretek közé szorított pitchnek nevezett beszéd fajtát és a rögtönzések által pedig a gyors reagálást és gondolataim összeszedett mondatokban való átadását.
A Toastmasters másik oldala, amely a vezető készségeink csiszolására fókuszál, szintén segítette szakmai karrierem fejlődését. A belépésem után rövidesen én lettem a klub pénzügyese majd a következő érában pedig megválasztottak elnöknek. Azalatt az egy év alatt sok mindent elértünk az elnökségi társaimmal és én is sokat tanultam a vezetésnek ennek a magasabb szintjéről. Teljesen más vezetni egy non-profit szervezetet, illetve elnökséget úgy hogy senki sem kap anyagi elismerést munkájáért. Mindenki a saját szabadidejét és energiáját rakja bele, melynek gyümölcse egy kiváló csapathoz való tartozás és a közösen kitűzött cél elérésének hatalmas elégedettséggel eltöltő érzése. Sokkal türelmesebb lettem cégemben a kollégáimhoz és új elismerési módszereket is elkezdtem alkalmazni. Észrevehetően javult a kapcsolatom a munkatársaimmal. Emlékszem voltak hullámvölgyek, de azok is azért voltak, mert kiszámíthatatlan az élet és bármi közbeszólhat egy ember életében. Nekem is voltak olyan időszakok, amikor kevesebb energiát tudtam az elnökségi feladataimra szánni és az egyből meglátszott a csapat energiaszintjén is. Vezetőként kiegyensúlyozottnak kell lenni és biztosítani a csapatunk tagjainak azt a környezetet, amelyben megfelelően motiváltan tudják végezni a feladataikat, pláne, ha azt ingyen csinálják.
Az egyik legkedvesebb emlékem a 2018-as őszi versenyszezonhoz köthető. Minden téren imádok versenyezni és humorosnak is tartom magam, legalábbis az emberek nevették már el maguk vicceimen. Ezen felbuzdulva elindultam a nagyotmondó versenyen, bár nem voltam teljesen megelégedve magammal, a házi versenyt megnyertem majd pedig a területit is. Ekkor már éreztem, hogy ez már nem gyerekjáték és tisztességesen fel kell készülöm a versenyre. Szerencsére akadt olyan ember a közelemben, aki mentorált (egy másik fontos tényező, hogy segítjük egymást a beszédeink csiszolásában) és segített felkészülni a versenyre. A verseny napján tökéletesen álltak össze a csillagok. Hihetetlenül humoros és jól felkészült kihívók követték egymást a színpadon és én következtem legutoljára. Jelen helyzetben ez nagyon szerencsés volt, mert a közönség annyira fel volt már húzva, hogy minden poén, amit mondtam célba ért és sikerült megnyernem az országos versenyt is. Végtelenül jó érzés töltött el az eredmény kihirdetése után, amikor magasra emelhettem a trófeát, de a legjobb mégis az volt, amikor a Toastmasters közösségen kívüli ismerőseimmel is megosztottam a felvett attrakciót, és folyamatosan jöttek gratulációk és üzenetek, hogy nem is gondolták volna, hogy Attila ilyen vicces fiú is tud lenni.
Összességében akár tudunk róla akár nem, óriási hatással van az életünk szinte minden területére az, ha egyre magabiztosabban állunk ki az emberek elé és meg merjük osztani gondolatainkat.