Beszélgetőtársam, hosszú évek óta a nyilvános beszéd szerelmese. Hogy miért gondolom így? El tudjátok képzelni, ahogy egy autóban ültök vele, már egy órája utaztok az első Beszédfesztiválra. Annyira belemerült abba, hogy elmondja, hogy miért jó a Toastmasters, hogy észre sem vettük, amikor megérkeztünk a fesztiválnak otthont adó faluba. Egyszer csak felkiált: „Milyen sok temető van ebben a faluban!” Az autóban utazóknak néhány másodpercre szüksége volt ahhoz, hogy rájöjjenek a valóságra, miszerint csak egy temető van, ami körül számos kört megtettünk már azon a reggelen. A felfedezés után persze csillapíthatatlan nevetés tört ki belőlünk, és ez a jókedv végigkísérte a fesztivált.  

Szűcs László neve ismerősen cseng a hazai Toastmasters világában, hiszen ő az első és egyetlen magyar, aki kijutott Amerikába a 2016-os beszéd világbajnokságra.  Lacival Valahovits Szilvia beszélgetett arról, hogy 2020-ban a retorika milyen szerepet tölt be a mindennapjainkban.  

Emlékszel, még amikor először álltál színpadon? Milyen érzések voltak benned?

2011-ben tartottam „éles” előadást először egyetemistaként cégvezetők előtt a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. Ez a beszédem fent van a világhálón, és szerintem még most is egész jó.

Hány beszédet mondtál el? Megszámoltad?

Nem számoltam, de 500 beszéd már biztosan a hátam mögött van, ami 20 projektnek felel meg.  Ebből 25 TM projektnek megfelelő, további 100 versenyhez kapcsolódik és a többi pedig Toastmasters-en kívüli.

Amikor belépünk egy Toastmasters klubba, mi legyen az első lépés, amit megteszünk?  

Tűzzünk ki célokat. Eldöntöttem az elején, hogy szeretnék versenyezni angolul, de akkor még angolul sem beszéltem jól.

Mire tanított téged a Toastmasters?

Alázatra, elfogadásra. De leginkább abban segített, hogy visszataláltam önmagamhoz. Észre sem vettem, de a beszédeimben a gyerekkoromat éltem újra. Számomra a Toastmasters közösséghez való tartozást, egy elithez való tartozást jelent. Mi vagyunk a konferenciabeszélők spártai harcosai.

Hogyan találjuk meg a jó témát? Tudjuk, a mondanivaló bennünk van, de hogyan hozzuk felszínre?

A jó történetek a nehézségek másik oldalán vannak. Ez alatt azt értem, hogy amikor megküzdünk, egy nehézséggel, akkor abból tanulunk. Ha belegondolsz, egy film is azzal kezdődik, hogy a főhős kap egy feladatot, amit meg kell oldania. A világbajnokságon elmondott beszédem témája úgy jött, hogy én nagyon magányos gyerek voltam. Kis felvidéki faluból származom, nem volt sok barátom. Egyébként a legjobb beszédemet még nem mondtam el, még várat magára.

Mi az, amire felkapják az emberek a fejüket?

Az érdekes információra. Fel kell kelteni az emberek figyelmét, főleg manapság, amikor nagyon sok impulzus ér bennünket. Érdekes=szokatlan.  

Miből veszed észre előadóként a színpadon állva, hogy átment a közönségnek szánt üzeneted?

Ha átment az üzenet, akkor szerintem azt érzed, hogy a közönség eggyé vált, egy óriási energiaszint emelkedést érzel.

Mennyi ideig kell készülni egy beszédre? Pontosabban mennyi gyakorlást igényel?

Ez attól függ, milyen jellegű beszédre készülünk. Amikor az amerikai versenyre készültem kiléptem a munkahelyemről és heti öt alkalommal jártam Toastmasters találkozókra és minden nap órákon keresztül szakemberekkel gyakoroltam.

Mit gondolsz, egy beszédet csak egyszer mondjunk el közönség előtt vagy többször is lehet?

Szerintem lehet többször is, soha nem lesz ugyanolyan, mindig lesz benne új. Én a világbajnokság előtt a beszédemet elmondtam Berlinben és Londonban is, és szuper élmény volt. A vérbeli profi énekeseket és a búcsús zenészeket az különbözteti meg egymástól, hogy a búcsús zenész azt játssza, amihez kedve van. A profi pedig ugyanazokat a saját számait újra és újra csúcsra járatva.

Jó a csend – vagy nevezhetjük hatásszünetnek is – a beszédben vagy az életünk bármely területén?

Szeretem a csendet. Vannak olyan életszakaszok, amikor csendben kell maradni. Ilyenkor gyűjtjük az élményeket, amiből kiváló beszédtéma lesz, ha eljön az ideje. Benkő Vili is mindig azt mondja, ahhoz, hogy valaki nagy beszélő legyen, élményeket kell gyűjtenie. Szerintem a koronavírus is erre tanít minket a befelé figyelésre, arra, hogy lassítsunk le és ebből születnek az igazi aha-élmények, majd később a beszédek. Akkor érdemes beszélni, ha van mondanivalód, amivel hatással lehetsz mások életére.

Szűcs Laci szerint milyen egy jó előadó?

Az előadói stílus adott. Mindenki legyen önmaga. Nem próbáljunk utánozni másokat. Találd meg a te saját hangodat és az érdekes történeteidet meséld el.

Mi a Te X-faktorod?

Az, hogy semmiben nem vagyok kiemelkedően jó.

Ez erősíti benned még jobban a küzdőszellemet?

Igen.

Milyen új dologra találtál rá az életedben a verseny után?

Alázatot. Visszataláltam önmagamhoz a felkészülés alatt. Sok élményt, pl. a gyerekkoromat a beszédeken keresztül dolgoztam fel. A beszédfesztiválon is meglepődött mindenki, mert egy nagyszájú és beképzelt Szűcs Lacit vártak. Rájöttem arra is, hogy akiben megvan a tudás és gyakorol, annak nem kell nagy intenzitással tolnia magát előre. Nincs miért. Ha valaki jó, az látszik, önmagáért beszél.

Nyilvános beszédre készítesz fel diákokat? Mi az, amit először megtanítasz nekik?

Azt, hogy a tartalom a király. Nem a formaságok fogják meg a hallgatóságot, hanem a karizma, az ügy, amiért kiállunk a színpadra.

Mi volt legnagyobb kudarcod a színpadon? Amikor azt érezted, lehet, fel sem kellett volna menned a színpadra. Volt ilyen egyáltalán?

Persze, hogy ne lett volna. Van erre egy jó példa, tíz pacalból meg kell enni minimum nyolc rosszat, hogy rátalálj a legfinomabbra. A világbajnokságra íródott beszédemet még a verseny előtt elmondtam egy templomban, de abba környezetben a poénok nem ültek, úgy ahogy kellett volna, kellemetlen élmény volt. Aranyszabály, hogy ha felkészülsz egy beszédére tudnod kell, hogy hol mondod el és kiknek fogsz beszélni. De ezt is meg kellett tapasztalnom. Eszembe jutott közben még egy kudarcélményem, azzal a beszéddel, amivel kijutottam a világversenyre, a klubversenyen csak második lettem.

De ez nem veszi el a kedved a további szerepléstől?

Nem. Tudod, a mentorom azt mondta, hogy akkor fejlődünk a nyilvános beszédben, ha két érzés között vagyunk folyamatosan, az egyik az, hogy senki nem kíváncsi ránk, a másik meg, az az érzés, hogy én vagyok az élet császára, a világon a legjobb. Ez visz minket előre.

Mi volt a legnagyobb sikered?  

A retorikában az, hogy rájöttem, hogy a nyilvános beszéd számomra nem cél, hanem eszköz. Érdekes tapasztalásokat, tanulságokat és műszaki témákat szeretek átadni a TM-ben megtanult képességeimmel. Nem töltenek azok a tréningek vagy események, ahol beszélek a nyilvános beszédről. Van egy weboldalkészítő cégem (www.moonshot.hu), és az ügyfeleim üzleti történetmesélésénél használjuk ki leginkább a nyilvános beszédnél tanultakat.

Mindenkinek kell egy mentor. Ki a jó mentor?

Aki először elhajt. Mindig arra törekszem, hogy a legjobb embert kérjem fel, aki segíti a fejlődésem. 19 évesen kerületem az IBM-hez és az akkori magyarországi vezérigazgatót kértem fel mentoromnak.

Mi a legnagyobb álmod, amit szeretnél elérni szakmailag?

Nem álmaim vannak, hanem céljaim. Egyszer meg szeretném nyerni a beszéd világbajnokságot és a 12500 fős Budapest Sportarénát egyszer jó lenne megtölteni. De erre meg kell érni, nem véletlen, hogy most nem versenyzek. Úgy gondolom, a retorika nem a huszonévesek vagy a harmincévesek műfaja. Pál Feri sem 20 évesen vált sikeres előadóvá, kellett neki is élettapasztalat. Amerikában is ezt tapasztaltam, így most gyűjtöm az élményeket és a cégem építem.